Az emberiség történetében nem volt olyan kultúra vagy nép, amelynek ne lettek volna dalai vagy zenéje. A legrégebbi ismert hangszer több mint 35 000 éves: egy madárcsontból készült furulya. Már maga az a tény, hogy furulyáról van szó, arra utal, hogy őseinknek fejlett zenei hagyományaik voltak. A fúvós hangszeren való hangképzés önmagában is összetett gondolat, a hangmagasság változtatására szolgáló lyukak pedig egyértelműen a dallam meglehetősen mély megértéséről árulkodnak.
Are Brean és Geir Olve Skeie kutatók Music and the Brain című könyvükben azt írják, hogy a zene alapvető tevékenység, a muzikalitás pedig alapvető emberi tulajdonság. És nemcsak emberi: sok állat kommunikációjában is megfigyelhető egyfajta muzikalitás. Gondoljunk csak a farkasfalka közös üvöltésére vagy a madarak párzási időszakban hallható énekére. Miért szeretünk ennyire énekelni, és hogyan hat a karaoke a hangulatunkra?
Egyenesen az agyba
Az agyunk csodálatos szerv. Egyik legfontosabb tulajdonsága a neuroplaszticitás, vagyis hogy változik mindannak hatására, amit teszünk és gondolunk. Minden alkalommal, amikor valami újat tanulunk vagy érzelmeket élünk át, új idegi kapcsolatok jönnek létre, amelyek kissé átalakítják az agy belső szerkezetét. Ennek köszönhetően egész életünkben tanulhatunk, rácsodálkozhatunk dolgokra és változhatunk, többek között a kedvenc zenénk hallgatása révén is.
Olvasd el ezt is: Karaoke ajándékba a szülőknek
A zene aktiválja az agy jutalmazási rendszerét, és szó szerint képes megváltoztatni az agyat, ami jól megfigyelhető azoknál, akiknek a zene sokkal több puszta hobbinál. Holland pszichológusok bebizonyították, hogy például a hivatásos zenészek könnyebben olvassák le mások érzelmeit az arckifejezésükből és a hangjukból. Emellett megnő az aktivitás azokban a területekben is, amelyek a hallási észlelésért és az összetett audiovizuális kapcsolatok, például az olvasás feldolgozásáért felelnek.
Miben különbözik a sima éneklés a karaokétól? Hiszen nem csak úgy dalolunk valamit a zuhany alatt, mert jó kedvünk van. Karaoke közben az agy szinte összes fő területét használjuk. Amikor a képernyőről olvassuk a szöveget, a látásunkat és a nyakszirti lebeny vizuális asszociációs területeit használjuk a benyomások értelmezésére, a fali lebeny területeit pedig a dalszöveg dekódolására. Emellett aktív a homloklebeny, a kisagy és az agykéreg motoros területei is. A hallórendszer a hallási asszociációs területekkel együtt másodpercről másodpercre ellenőrzi az előadót, hogy eltaláljuk a hangokat. A karaoke agyra gyakorolt hatása ahhoz hasonlítható, amikor egy zenekari zenész kottából játszik.
Ehhez jön még a karaoke érzelmi oldala: a térhatású sztereó hangzás, amelytől libabőrös leszel; a hang lenyűgöző, koncertszerű csengése; a barátok, akik veled együtt énekelnek. Mintha egyetlen közös hangulat- és zenefolyamba kerülnénk, amely felébreszti az érzéseinket, energiával tölt fel és visszaadja az erőnket. A karaoke segítségével nyugodt, romantikus hangulatot teremthetsz egy nehéz nap után, vagy feldobhatod magad egy találkozó előtt.
De ami még fontosabb: amikor a katalógusban számot választunk, valójában nem dalt keresünk, hanem egy konkrét érzést vagy a múlt boldog pillanatait. Nem véletlen, hogy annyira szeretjük ifjúságunk slágereit énekelni: ezekhez kötődnek életünk legkellemesebb emlékei és legerősebb élményei. Újraéljük azt a határtalan boldogságot, amelyet fiatalságunk hajnalán éreztünk. Ezért a retróbulik sosem veszítenek a népszerűségükből, hiszen szinte mindig a boldogsághoz kapcsolódnak.
A karaokénak köszönhetően az érzelmi aktivitás érezhetően megnő. Éneklés közben bekapcsol az agy jutalmazási rendszere, ami örömet és élvezetet okoz. A zene iránti szenvedély befolyásolja, mennyire pontosan ismerjük fel mások érzelmi állapotát, hogyan uraljuk a beszédünket és hogyan tartjuk fenn a figyelmünket. Az is lehetséges, hogy a gyerekkortól folytatott zenélés összefügg az általános intelligenciaszinttel.
Karaokézz, és légy boldog!
Olvasd el ezt is: 10 vicces karaokedal